Műgyanták

Rövid bemutatása

Itt most a műgyantákról összesítve lesz szó. Belemegyünk mind az üvegszövetezéshez használatos gyanták, mind az öntvények témakörébe, de a technikákat majd a Cosplay ->Technikák menüben lesznek elérhetőek. 

 

 


Fogalma

műgyanta vagy szintetikus gyanta a növényi gyantákhoz hasonló tulajdonságú mesterséges anyagok gyűjtőfogalma. A műgyanták viszkózus folyadékok (Van belső felületi surlódásuk, ami röviden azt jelenti, hogy lassabban, sűrűbb állapotban folyik, mint a víz.), amelyek képesek véglegesen megkeményedni. Kémiailag nagyon különbözőek lehetnek a természetes gyantáktól.


Főbb típusok

  • észterizált szerves anyagok
  • hőre keményedő műanyagok
  • kopolimer komponensek (A kopolimer az egynél többfajta monomerből addíciós polimerizációval előállított polimerláncok gyűjtőneve.) stb.

Teljesen, vagy döntően amorf műanyag nem lehet műgyanta

Tulajdonságok

Működési elvük

A műgyanta a hagyományos ragasztókkal illetve kötő anyagokkal szemben nem az oldószer elpárologtatásával köt meg, hanem a B komponens (katalizátor) által elindított kémiai reakcióval un. térhálósodással keményedik ki. A katalizálástól a gyanta gélesedéséig eltelt időt gélidőnek (vagy fazékidőnek), a térhálósodásig eltelt időt kötési időnek nevezzük.

 

Gél és kötési idő

A gyanták technikai adatlapja tartalmazza adott katalizátor arány és hőmérséklet viszonyok mellett, a várható gél és kötési idő értékét. Azonban a katalizált gyanta gél és kötési idejét jelentősen befolyásolja a környezeti hőmérséklet. Magasabb hőmérséklet gyorsítja a térhálósodást, alacsonyabb hőmérséklet mellett lassúbb a kötési mechanizmus. A katalizátor arányát javasolt mindig 1% és 3% között tartani, ettől történő eltérés meghiúsíthatja a térhálósodást.

A műhelyben mi nem félünk az 5%-os alsó határtól sem, illetve néha akár 1-2%-al ennél is többet teszünk bele. Eddig még nem volt probléma a végeredménnyel. Persze igyekezni kell, nehogy elkezdjen kocsonyásodni a történet! Ellenben hamarabb megköt és még akkor este tudunk dolgozni az anyaggal akár.

Hőfejlődés

A kötéskor mindenképpen hő fog keletkezni. Minél több katalizátort öntünk a gélhez, annál magasabbra fog felszökni a leadott hő. Elég ritka lesz azon esetek száma, amikor az előírtnál több kötő lesz az indokolt. Arról ne is beszéljünk, hogy a túlzott mennyiségű katalizátortól fejlődő még tönkre itt teheti a szövetet, vagy azt az anyagot, amire felvisszük a matériát.

Speciel erre még nem volt konkrét példánk a fentebb leírt arányok mellett sem, pedig nem csak üvegszövetre vittünk fel gyantát eddig.

Zsugorodás

Meg kell említeni - bár eddig nem tapasztaltam, hogy különösebben befolyásolna bármit is - a gyanta zsugorodását. A száradáskor mindenképpen van valamennyi térfogat vesztés. Ezt azért nem árt beleszámolni nagy méretű sablonoknál. A gyanták átlagosan 5-8%-át veszítik el térfogatuknak. Ez ellen léteznek ú.n. töltő anyagok is, amik kompenzálják a zsugorodást.

Forma leválasztás

A műgyanta zsíros, olajos felületekről kötés után maradéktalanul leválik, és teljesen felveszi a felület alakját (Akárcsak a macskák...). Formaleválasztás céljából a waxok, polimer bázisú folyékony és semipermanens formaleválasztók használatosak. Ezek mellett széles körben elterjedt a PVA (poli vinil alkohol) használata is.

Aztán hagyd a francba az egészet, és vegyél simán csak szappanpasztát (nem azonos a folyékony szappannal!), mert az is tökéletesen megfelel.

/Tulok megmondja rovatunkat olvashatták/

Színezés

A műgyanta pigmentekkel ill. sztirolban oldott speciális színező pasztákkal tetszőlegesen színezhető. A színező pasztát kis mennyiségben végzett próbakeveréssel javasolt kipróbálni. Ajánlott keverési arány: műgyantákhoz 5 (súly%), gélcoat-okhoz 10 (súly%).


Típusok cosplayezéshez, öntési és egyéb célokra

Poliészter (lamináló) és az epoxi gyanta

Ami nekünk jó lehet az ebből a kettőből kerül ki amennyiben üvegszövetezésről van szó. Előbbi sokkal igénytelenebb, bár van egy alap büdös szaga, azonban különösebb szellőztetés nélkül sem kell aggódnunk egészségi állapotunk miatt. Lamináló gyantának is nevezik és kifejezetten üvegszövetezéshez fejlesztették ki. Relatív jobb a “klíma bírása” (a műhelyben télen vastag pulóverben dolgoztam és a páratartalom sem volt alacsonynak mondható, bár a kötési idő is megnőtt kb 30%-al), azonban nem épül bele az üveg szövet anyagába, csupán meglehetősen szorosan körbeveszi és összefogja azokat. Az epoxi kötési szempontból jobb, mivel belemar az üvegszövetbe és így szorosabban kapcsolódik hozzá, viszont kötési ideje jóval hosszabb. Nem árt hozzá maszkot viselnünk és elszívót használni!

Kettejük közül a poliészter jóval olcsóbb is, és számunkra ilyen jellegű maszkok elkészítéséhez tökéletesen megfelel. (Az epoxi többe kerül ahhoz képest, mint amennyivel tényleg jobb. Ha éppen bukósisakot vagy airsoftra-paintballra alkalmas sisakot építesz, akkor viszont ez jobb választás.)

Mindkettőből létezik teljesen víztiszta is (ezeket sokszor színezik), ami főleg öntvények, ékszerek készítésénél lehet fontos, illetve többségük valamilyen egyéb színnel köt meg. A legáltalánosabb lamináló gyanták borostyán színűre kötnek. Ilyen volt például a Jurrassic Park-ban az a kő is, amiben megtalálták azt a szúgyogot, amiből a dinoszauruszok DNS-ét nyerték ki. (OFF: Mondjuk az egy másik történet, hogy már gyerekként sem értettem, hogy hogyan sikerült ezt egy hím szúnyogból összehozni, ami köztudottan nem szív vért, de amikor megtudtam, hogy ráadásul ez eleve egy növényekből táplálkozó faj példánya, akkor az egész gyermekkorom dőlt romokba... ON)
Szóval akár te is tudsz olyan kulcstartókat, emléktárgyakat készíteni, mint amiket a piacokon árulnak, bennük döglegyekkel, skorpiókkal, pókokkal, stb.

Két komponensű öntvény gyanták

Ezek kifejezetten öntési célokra lettek létrehozva. Végeredményben fehér, vagy inkább csontszínű műanyagra hasonlítanak (bár léteznek eltérő alapszínűek is). Ridegségük, rugalmasságuk eltérő lehet. Álatlánosságban elmondható, hogy tömör öntvények, vagy maszkok külső felületére "roto casting" technikával viszik fel az öntőformába még az üvegszálas megerősítés előtt.

 

Felhasználhatóság

  • Üvegszövettel szilárd felületek létrehozása (pl.: maszkok, sisakok, páncélok, de még az autóknál, motoroknál karosszéria elemek gyártására is előszeretettel használják.)
  • Üvegszövettel más anyagok megerősítése 
  • Öntvények készítésére (dísz, ékszer, stb.)
  • Építő és bútor iparban dekorációs célokra
Poliészter gyűrű Epoxi 3D-s padló

 

Poliuretán gyanta öntvény